Vizsoly történelme

Vizsoly elnevezésének eredete

A település nevével először egy 1215-ben keletkezett oklevélben találkozhatunk. A kezdeti időkben így szerepel a szövegekben: Vysl, Wysl, Wysol vagy Egyházasvizsoly (ez utóbbi elnevezés a már megépült templomára utal).

Vizsoly történelme

A község kül- és belterületének leletanyaga több egymást követő kor megjelenésére utal. Mintegy háromezer évvel ezelőtt már letelepült életmódú, mezőgazdaságból élő lakói voltak az akkori Vizsolynak.

A középkorban jelentős hellyé vált Vizsoly. Növekedése, gyarapodása amellett, hogy királyi birtok volt, annak tulajdonítható, hogy itt vezetett át a Kassára, Lengyelországba és Oroszországba menő legfontosabb kereskedelmi útvonal (via regia).

Kiemelkedő birtokosa volt Vizsolynak Rákóczi Zsigmond (1544-1608) a Rákóczi-dinasztia alapítója. Jeles törökverő hadvezérként az ő serege győzött 1588-ban Szikszónál, mely az egész környékre jótékony hatással volt.

Vizsoly jelentősebb birtokosai voltak: Mágóchy András, a Keglevich család, a Semsey család, Hagen Dávid stb.

Az 1700-as években két vízimalom, iskola, serfőző ház, postahivatal, több vendégfogadó, kocsma is volt a faluban. Gabonatermesztést, rétgazdálkodást, szarvasmarha-sertéstenyésztést, szőlőtermelést folytattak a lakosok.

Vizsolyt sem hagyták érintetlenül a 19. századi gazdasági, társadalmi, politikai változásai. A szabadságharc, a járvány nagy véráldozatot követelt Vizsolytól is.

A 20. század jelentősebb eseményei:

  • Szerencs-Hidasnémeti vasútvonal megnyitása 1909-ben.
  • 1910-ben nagy tűzvész pusztított a községben (leégett a két juhhodály, a csűrök farészei, a malom). Ugyenezen évben távíróállomás létesült.
  • Már az 1918-1919-es forradalom előtt megszűnt a nagybirtok.
  • Az első világháborúban 38-an haltak hősi halált a helybéliek közül.
  • Az 1920-as évek elején alakult ki a település mai déli része, valamint gyógyszertár nyílt és megalakult az egészségügyi körzet is.
  • 1941-ben a templom környékén végzett ásatások során középkori freskókat fedeztek fel. A református egyház ajándékba kapott egy eredeti példányt a vizsolyi bibliából.
  • 1944-ben mintegy félszáz zsidónak minősített vizsolyi lakost hurcoltak el Kassára a gettóba, majd onnan haláltáborba. Ugyancsak haláltáborba gyilkoltak meg 32 izraelita vallásút.
  • A II. világháború utáni legkiemelkedőbb vendég Vizsolyban Mindszenty József bíboros, hercegprímás volt.
  • 1948 után bővítették és körzetesítették az állami általános iskolát, körzeti óvodát szerveztek, könyvtár, művelődési otthon, tűzoltószertár, önkéntes tűzoltóság létesült.
  • A szovjet mintára bevezetett közigazgatási rendszer 1950. őszén alakult meg. Megkezdődött a mezőgazdasági magángazdálkodás megszüntetése.
  • 1954-ben ideiglenes Hernád-híd épült, amely helyére 1983-ban vasbeton híd került.
  • 1960-ban újra megalakult a termelőszövetkezet.
  • 1981. április 15. a Vizsolyi Biblia hasonmás kiadásának ünnepi bemutatója.
  • 1992-ben megkezdődött a magánosítás (bevitt földek visszavétele).

 


Vizsolyi Idegenforgalmi és Ifjúsági Központ

Mezei Olivér készítette a biblia éve tiszteletésre, melyet a faluház
szentelésekor ajándékozott a katolikus plébánosnak, a református lelkésznek
és a polgármesternek.

 

 

© 2003 - 2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Student Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.