Református templom

Vizsolyi Református Egyházközség

Lelkipásztor: Kovács Zsolt Levente református lelkész
Telefon 30-749-85-68  
Gondnok Molnár Gergely

Látogatási információk
Az Árpád-kori Műemlék Templom védett freskóit, valamint az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Vizsolyi (Károlyi) Biblia egyik első kiadású példányát naponta megtekinthetik a Tisztelt Látogatók.
Napjainkban már sok új látnivalót kínálunk a templomkerten belül.
2013-ban a Bibliás Könyvesházzal bővült, melynek festett kazettás mennyezetét Gaál János Népművészet Mestere díjas restaurátor készítette. Ez a Vizsolyi Biblia Látogatóközpont (a Református Betlehem) fogadó épülete. Itt lehet megvásárolni a belépő jegyeket, de egyházi témájú könyvek, ajándékok vásárlására, finom kávékülönlegességek, üdítők, édességek fogyasztására is lehetőség van.
A 2015 szeptemberében megnyílt Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum már négy teremben kínál érdekes látnivalókat a történelem iránt érdeklődőknek. A múzeum szerves része a Látogatóközpontunknak, így a belépők ide is érvényesek.

Turisztikai információk-látogatási díjak_2017/letölthető pdf*

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának Közleménye /letölthető pdf*

Állandó idegenvezetőnk a turisták számára mindig elérhető a következő telefonszámon: Molnár Imréné Editke 06-30/997-9610
Naprakész információk találhatók a következő internetes elérhetőségeinken:
http://www.vizsolyibiblia.hu
http://www.facebook.com/VizsolyiBiblia/
http://www.facebook.com/VizsolyReformatusBetlehem/

Vizsolyi Biblia Látogatóközpont bejárata Árpád-kori Templom
Árpád-kori Templom esti fényben
Árpád-kori Templom a Vizsolyi Bibliával
Bibliás Könyvesház-fogadó épület Bibliás Könyvesház bejárata Bibliás Könyvesház belseje Mantskovit Bálint Múzeum a templomkertben
Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum -1. terem Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum -2. terem Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum -3. terem
Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum -4. terem
2017. január
2014.július 26.

A vizsolyi református templom három nagyobb téregységre - toronyra, hajóra és szentélyre - oszlik. Négyzetes alaprajzú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély pedig önmagában is egy többsejtű térrendszert alkot. A szentélynégyzethez egy keskenyebb meghosszabbítás és egy még keskenyebb félköríves apszis csatlakozik. A zömök torony háromemeletes. Földszintjét három oldalon nyitott, csúcsívvel tagolt előtér képezi.
Az alsó két emeleten lorésszerű, a harmadik emeleten már csúcsíves mérműves ablakok vannak. A hajóba a toronyaljból nyíló ajtón át juthatunk, a hajó déli oldalán lévő korábbi bejáratot befalazták. A hajót sík mennyezet fedi, megvilágítást déli irányból, négy keskeny, csúcsíves ablakon át kap. Nyugati oldalán álló fakarzatáról a toronyba a toronyalj íveivel azonos, csúcsíves bejárat vezet. A hajót a szentélynégyzethez kapcsoló nyomott csúcsívet egy hengertagból és zárólemezbol álló vállkő hordja. A szentélynégyzet bordás keresztboltozattal fedett. A hornyolt profilú bordák orsó és csonkagúla tagból álló konzolokra futnak. A boltozat záróköve indás, növényi ornamentika kezdetleges utánzása. A diadalív lépcsősen tagolt bélletű. Az apszist lapos félkupola fedi. A szentélyben félköríves tölcsérablakok vannak. A templom külseje puritán. Apszisát vakárkádsor tagolja, egyetlen szobrászati dísze a szentélynégyzet déli falán található torzfej.
A templom már említett három téregysége lényegében két periódusban épült. A jelenlegi háromosztatú szentély épült először, mint teljes templom. A terület betelepüléséből és az épület formai kialakításából következtetve a 12. század legvégén, esetleg a 13. század elején kezdhették építeni, de 1220-ban már állnia kellett, mert abban az ezstendőben "Igyházasvisl"-t is említenek az oklevelek.
Később az eredetileg kisméretű templomot bővítették a mai hajóval és a toronnyal. A templom típusa (egyhajós, homlokzati tornyos, nyugati karzattal, síkmennyezettel), gótikus részletformái (bordaprofil, mérvű) valamint a történelmi tények (Vizsoly jelentős szerepe a 14. század elején: 16 garas pápai adót fizet) azt látszanak bizonyítani, hogy az épület bővítését a 14. század huszas éveire befejezték. A bővítés során kapta a románkori hajó a síkmennyezet helyett a bordás keresztboltozatot. Szintén ekkor, vagy a következő évtizedekben épült a szentélynégyzet déli oldalára a sekrestye, melynek alapjaira 1942-ben ásatások során bukkantak.
A templom a 16. század második felében már a református egyház tulajdona. Az átvétel körülményei ismeretlenek.
Állapota a 18. században nagyon rossz. A református kézen való megtartásért folytatott harcok árnyékában a gyülekezetnek egyelőre nem állt módjában felújítani a templomát. Bizonyára az idő múlásával is romlott folyamatosan "Isten házánac állapotja", de Sallay Marianne véleménye szerint az 1697-ben Vizsolyban zajló csata alkalmával szenvedett nagyarányú sérüléseket, s ekkor pusztulhatott el a sekrestye is.
A templomtetőt 1762-ben és 1774-ben zsindelyezték, két évre rá pedig új padokat készíttettek. Nagyarányú renováláshoz csak a türelmi rendelet kiadása után négy évvel fogtak hozzá, 1785-ben: kijavították az omladozásokat, megépítették az északi és déli oldalon ma is álló támfalakat, pótolták a tető leéget részeit, s külső-belső meszelést végeztek. "Mindez történt ifj. Tóth István Curatorságában." Az elvégzett munkálatok felsorolása és a gondnok megnevezése után Nehémiás könyve 13. fejezetének 14. verse van megjelölve, melyet Károlyi Gáspár így fordított: "emlékezzél meg én rólam én Istenem ezért, és ne engedd, hogy eltörölhessenek az én jótéteményeim, melyeket cselekedtem vala az én Istenem házával és rendtartásával. "Néhány év múlva új famennyezettel ékesítették a templomot. Feliratát 1875-ben Myskovszky Viktor jegyezte fel, mely szerint "Ez Isten házának mennyezetét építette a Vizsolyi helv. conf, ecclesia, a maga költségén MDCCXCI. Volt prédikátor Ns. és tisztelendo Lisnyay Damó Pál úr, Curator Kozma András, egyházffy Tót András, Maister Ns. Harsányi István úr . Julius 9. napján."
Új korona került 1792-ben a szószék fölé. Anyakönyvünk így tanúskodik erről: "Anno Dni 1792. Koronát tsináltatott Fekete Anna, néhai Takáts András Özvegye, Gyermekivel, Takáts Jánossal, Takáts Pállal és Takáts Anna leányával megeggyezett akarattal és költséggel, melly került 50,- ötven vonás forintokban, mellyért koronázza meg az Úr Isten oket mind a két éltre meg kívántató Áldásokkal. ezen Prédikáló szék felett való koronát készítette Nemes és Nss. Harsányi István Úr. Szántai lakos." Ma is ez a korona áll a szószék felett.
A század utolsó néhány évében még mindig fennállt a templom katolikus kézre való kerülésének veszélye. Puky András 1798-ban eképpen tudósítja ágensét: "a közelebb való esztendőkben renováltattuk ezen templomot, ha megfosztanak tüle, tetemesképpen megkárosítanak, mert belekerült in citer 500 forintokba"
Az elvégzett munkálatok viszont nem használtak a templom középkori jellegének.A fentebb említett felújítások mellett, melyekről anyakönyvi feljegyzéseink szólnak, az is kiderül, hogy a hajót átalakították (alacsonyabban fedték be), a déli bejáratot és a negyedik, még gótikus formát mutató ablakot befalazták, a nyugati oldalon lévő karzatot lebontották és a szentélyben emeltek helyette újat.
Az apszis félkupola-boltozatát bedeszkázták, a toronyba vezető ajtónyílást, mely a karzatról nyílt, befalazták s helyette a torony földszintjének boltozatát törték át, ahonnan falépcső vezetett a toronyba.

A "vizsolyi ódon templom és torony" falainak kijavítására 1885-ben került sor. Ekkor hozták helyre a repedéseket, a támfalakat és a torony ablakainak megrongált boltíveit, valamint kivakolták és kimeszelték a templomot és a tornyot.
A Műemlékek Országos Bizottsága 1905-ben Szthelo Ottót küldte ki, aki leírta a fentebb részletezettekben a templom állapotát és javaslatot tett a templom helyreállítására. A templom mai formája ennek a restaurálásnak az eredménye. A hajót ismét eredeti magasságában fedték be, a karzatot a szentély lebontása után felépítették az eredeti helyén, a hajó nyugati végében. Kibontották a karzatból a toronyba vezető ajtót és a déli oldal gótikus ablakát. A toronyalj kibontott boltozatát bedeszkázták és kiszabadították az apszis boltozatát. A templomon 1905 óta átalakítás nem történt.
1940-ben, templomrenoválási előmunkálatok alkalmával az akkor itt szolgáló Benke Imre lelkipásztor a mészrétegek alatt freskónyomokra bukkant. A freskók feltárását és restaurálását a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából Szentiványi Gyula irányításával Szentiványi Endre és Farkas Tibor kezdte el, s miután azt 1944-ben abbahagyták, Bartha László folytatta 1951-52-ben. Az átgondolt, igazán szakszerű és jól dokumentált feltárás és restaurálás Pintér Attila és Bécsi János 1976-77, majd Seres László és munkatársai 1984-85 közötti munkája. A gyülekezet 1986 óta tarthatja újra zavartalanul templomában az istentiszteleteket.
A restaurálás eredményeképpen napjainkban is láthatók még a részben halványodó középkori freskók. A freskók közül a legtöbb bibliai témájú jelenet, de vannak bibliai alapot nélkülöző ábrázolások is. A hajó északi falán, a felső sávban László király legendáját találjuk, melynek jelenetei közé Ábrahám kebelének töredékes ábrázolása ékelodik. Alatta, a karzat felől keleti irányba haladva a Kánai mennyegzot egy Köpenyes Mária ábrázolás, a Golgotai jelenet, majd a Szent kereszt megtalálásának legendája követi. A szentély diadalíve fölött az Angyali üdvözletet, Mária találkozását Erzsébettel, Jézus születését valamint A templomban való bemutatását láthatjuk. A diadalív északi oldalán lévő freskó Szent Kristófot ábrázolja, a déli oldalon pedig Szent György harca a sárkánnyal tűnik szembe. A szentély apszisának hengerfalán, a keleti ablaktól balra a Betlehemi jászol, jobbra a Királyok imádása és a Híradás a királyoknak látható, majd tovább haladva Keresztelő János és Heródes. A szentélynégyszög boltozatának bordái között, kelet felé tekintve Krisztus mennybemenetelét láthatjuk, az északi részben Péter és András elhívását, a déliben pedig a Fájdalmas Krisztus alakját.
Mindezeket a freskókat nem mint egy református templom díszeit vagy mint a református istentisztelet kiegészítő elemeit tartjuk számon, hanem mint magyar nemzeti örökséget, melyeket megmutatunk "a magyar Biblia bölcsőjéhez" zarándoklóknak és igyekszünk megőrizni a nyomdokainkba lépő nemzedékek számára. Őket és minket, mindannyiunkat figyelmeztet a szószékkel szemben, a diadalív déli falán olvasható latin felirat: "Quid hic stas / si non oras rotius / exi foras", azaz: "Ki itt állsz és nem imádkozol, fordulj meg és menj ki!". Tehát a vizsolyi református templom a számtalan betérő számára is - kik legyenek istenfélők vagy hitetlenek - elsősorban Isten háza és az imádság hajléka.

Lap teteje

Római katolikus templom

Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébániai Hivatal

Vizsolyban az új római katolikus templom 1799-re épült fel. Holland festőművész alkotta az oltárképet, mely Jézus megkeresztelését ábrázolja. Ugyancsak 18. századi munka a szintén holland festőre valló Nepomuki Szent János kép, az olasz festőre utaló Szűz Mária kép és a Megváltó kereszthalálát különös őszinteséggel felidéző barokk fafeszület. A templomot többször felújították, legutóbb 1991-ben készült el a külső-belső rekonstrukció. A bejárat közelében szép emléktábla emlékeztet a Millenniumra.

Lap teteje

Görög katolikus templom

A helyi görög katolikus templom 1901-ben épült fel a hívek gyűjtötte közadományokból. A teplomhajó hossza 17, szélessége 7 méter.

Szentélye nyugatra néz, keramit kockával van kirakva. Tölgyfa ajtaja román stílusú.

Tabernákuluma, hat gyertyatartója szép látvány. Oltárán az evangéliumi könyv látható, alatta a textil ereklyetartó a belevarrt ereklyével. Az itt látható egyik olajfestmény Szűz Máriát, Nagyboldogasszonyt - az Ő tiszteletére szentelték fel a templomot - a másik Jézus Krisztus megkeresztelését ábrázolja.

Az ikonosztázion 1996-ban készült el.

 

Vizsolyi kőfejtő

A vizsolyi kőfejtő geológiai bemutatóhely, mely a földtörténeti harmadkorban, a miocén kori vulkanizmus eredményeként alakult ki.

Lap teteje

Egyéb látnivalók

  • Mágócsy kúria - Az egykori Mágocsy kúria helyén álló épület a református templommal szemben található műemlék védettségű ház, melynek falán látható a Bibliafordítók emléktáblája.
  • A magtár műemlékként nyilvántartott épülete, mely a 18. század második felében barokk stílusban épült.

Lap teteje


Vizsolyi Idegenforgalmi és Ifjúsági Központ

Mezei Olivér készítette a biblia éve tiszteletésre, melyet a faluház
szentelésekor ajándékozott a katolikus plébánosnak, a református lelkésznek
és a polgármesternek.

 

 

© 2003 - 2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Student Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.